Cili

Sári kisbarátnőm 4. szülinapjára horgoltam ezt a cicót. Legutóbbi bevallása szerint kedvenc színe a lila és a rózsaszín (ma kiderült, hogy a rózsaszín, a sárga és a fehér a kedvenc :D ). Azt hiszem ez az első nagyobb (lábbal együtt 30 cm-s) amigurumim. Habár garmadával találni az interneten leírásokat, mégis magam számolgattam ki az összes kispálcáját. De az igazi kihívás az arcberendezés "kihímzése" volt számomra. Először is, hogy egy kedves cicalány nézzen vissza ránk, ne egy démoni macska. Másodszor pedig nem nekem találták ki a hímzést, főleg nem kemény horgolt felületre. Olyan érzésem volt, hogy csak az arc elkészítése tovább tartott, mint az egész meghorgolása, és az ujjaim még most is zsibognak, ahogy pötyögöm be ezt a bejegyzést (még a harapófogót is bevetettem, hogy könnyítsek a helyzetemen). Van még mit javítani a technikámon, de szerencsére a gyerekek, amilyen kritikusak, annyira elnézőek is :) Sárinak nagyon tetszett a cica, le fel hurcolászta, és bemuatta neki az egész házat és a többi cicát. Az ajándékhoz mellékeltem egy levelet is, ami a cica bemutatkozója volt. Ebben többek között elárulta, hogy kedvenc étele a tonhalpástétom, kedvenc szórakozása a gombolyagok utáni rohangászás, nagy vágya, hogy megtanuljon biciklizni..., és arra kérte Sárit, hogy adjon neki egy szép cicalány nevet. És Sári mi mást is válaszhatott volna, mint Cili.