2010. február 26., péntek

Apró finomság

Napok óta motoszkált a fejemben egy recept. Valószínűleg a mindenféle gasztroblogok hatására született az ötlet. És ha valami motoszkál, azt ki kell próbálni, mert addig nem hagy nyugton. Volt itthon egy kis doboz feta, annak is a harmada. Készítettem rá egy kis fűszerolajat. Olívaolajat megmelegítettem (de nem forróra), tettem bele apróra vágott foghagymát, borsot, bazsalikomot, oregánót és egy kis gyömbérport (ez utóbbi csak azért került bele, mert pont aznap sikerült vennem, ugyanis nem igazán divatos a környéken a gyömbér, még bioboltban sem találtam...). Hagytam, hogy egy kicsit együtt melegedjenek. Mikor kihűlt a fűszerolajam, akkor ráöntöttem a kockákra vágott fetára. A tetejére pedig sózatlan földimogyorót szórtam. Lezártam a dobozt és egy napra hidegre tettem. És naaaagyon finom lett. A dobozka alján maradt olajat is kitunkoltam :)

2010. február 19., péntek

Mint az oviban...


Jelentkezett a múlt héten Ákos, hogy jönne zsugorkázni, mert nagyon megtetszett neki az a kulcstartó, amit Tihinek készítettem. És ma eljött az alkotás napja. A barátainak készítettünk kulcstartókat névnapra. Azt kell róluk tudni, hogy tűzoltók és szeretnek pingpongozni. Ebből indult ki Ákos, mikor megtervezte a logójukat. Kinyomtatta a képecskéket és átmásoltuk a zsugorkalapra. Ákos meg is jegyezte, hogy pont mint az oviban... :) Míg zsugorodtak a zsugorkák, sütöttem egy jó kis bögréssütit, kakaós-kókuszos-baracklekvárosat. De ezt nem áll módomban megmutatni, ugyanis borzalmas lett a kinézete, mert sülés közben kifolyt a tészta a bögre oldalára. De Ákos mentette a helyzetemet, azzal a megjegyzéssel, hogy nem baj, legyen a neve Vulkano Negra :D Azért az íze finom volt...

2010. február 16., kedd

csigatészta


Nagymamám mesélte, hogy Feketicsen vagy Bácsfeketehegyen (kinek hogy tetszik), ahol ő született, az volt régen a szokás, hogy a lakodalomban csigatészta került a levesbe. A lagzit megelőző héten-hetekben összejöttek a rokonság nő tagjai és nekiláttak a gyártásnak.
Most nem lagzira, hanem egy versenyere gyakorolt egy kicsit a mama és anyukám. Bajsán lesz egy Préló (magyarul vendégeskedés) elnevezésű rendezvény, ahol az egyik versenyszám a csigatészta készítés. A különlegesség a mama szerszámaiban van. Ugyanis ő nem a szokásos kis fa lapot és fapálcikát használja, hanem egy régi ötletes szerkenyűt. Ez a valami a szövőszékek úgynevezett bordája, ami nádból készült. Ebből a bordából levágtak egy darabot és ezen formázza a mama a tésztát, méghozzá kötőtűvel. Én is kipróbáltam és nagyon tetszik :)

végre!!!

Alig vártam már, hogy ezt a bejegyzést létrehozhassam. Az elmúlt hetekben titkos alkotásban voltam. Karácsony óta tervezzük az egyetemi barátnőimmel, hogy végre találkozunk. És ez az elmúlt szombaton sikerült. Még december 22-én volt Sári szülinapja, és a szokásainkhoz híven együtt kigondoltuk, beszereztük és elkészítettük az ajándékokat számára. Ami most még érdekesebbé tette a készülődést, az az a csodás körülmény, hogy Sárikánk babát vár :) A következőket kapta tőlünk: Egy drámapedagógiás könyv (sajnos lemaradt a képzésről, pedig nagyon szeretett volna jönni), egy babavárós könyv, és egy "babavárós naptár". Valamint az én kis külön kedveskedésem, egy filc matrijoskababa. Íme mindez képekben:

A könyveknek borítót készítettünk, meg könyvjelzőt.

A babaváró naptár annyiból áll, hogy ahány hét van még hátra a kicsi születéséig, annyi tekercset készítettem. A tekercseken egy idézet és egy Anne Geddes babafotó van. A tekercseket egy dízszacskóba tettem, onnan fog a Sári minden héten egyet kihúzni.

Ez a matrijoskababa életem első hímző és filc műve. Kulcstartóra vagy visszapillantóra vagy akármire akasztható. Egyébként tudtátok, hogy nem is orosz találmány a matrjoska? A tradicionális orosz tárgynak tartott matrijoska babák első modelljeit egy Fukuruma nevű, buddhista bölcset ábrázoló japán népművészeti baba ihlette.


Ahogy teltek múltak a hetek, eljött Eni szülinapja is, és mi még mindig nem tudtunk találkozni (ugyanis öten vagyunk Vajdaság 5 különböző településésről, és az időjárás sem kedvezett...). Neki is készítettünk ám ajándékot. Egy alkalommal megemlítette, hogy mostanában kék hangulatban van. Így jutottunk el a boldogság kék madarához. Meg azt is mondta, hogy kellene neki már egy jó manikürkészlet. Beszereztük a manikürkészletet és hozzá horgoltam egy neszeszert. Nagyon régen, amikor megtanultam horgolni, és még csak a kispálcátt meg a ráhajtásos pálcákat ismertem, akkor horgoltam szabadon, minden minta nélkül. Most újra megpóbálkoztam ezzel az úgymond freestyle horgolással. Háááát... Na, de azért Eni örült neki :)

És egy kis kedveskedés minden lánynak. A filc csábított... Ezekbe a mini (kb 2x3 cm-es) nemistudommikbe került egy finom feketecsoki eprer ízesítéssel meg egy bögréssüti recept.

És amiket én kaptam:
A lányok is készültek még karácsonykor. Úgyhogy most egy kis pótkarácsonyt is tartottunk :) Sári festette a szőlőfürtös üveget és a gömböt is ő készítette. Eni a kis agyagvázát tekercselete be spárgával. Anikó meg összegyűjtött egy csomó szép megzenésített József Attila verset (meg kávét is kaptunk tőle, de azoknak már se híre se hamva).
Eni annyit fűzött ehhez az egészhez, hogy látszik, megfertőztem őket az "ajándékozáskultúrámmal". :D
És íme a barátnék! A fotón látható dátum senkit ne tévesszen meg, nem utaztunk vissza 2OO4 - be szombaton, csak a hugicámék állították el a fényképezőgépet, én meg nem vettem észre, csak utólag :D

2010. február 10., szerda

nyakmelegítő

Itt látható a nyakmelegítő "üzembe helyezése". És közben visszatettem a számlálómat, de most a lap aljára... És amint látjátok, közben rájöttem arra is, hogy hogyan kell linket csinálni. Talán nem vagyok teljesen reménytelen eset :)

Panaszadag

Mostanában nagyon nem akarnak sikerülni a bloggal kapcsolatos dolgaim. Most éppen az történt, hogy eltűnt a látogatószámlálóm. És fogalmam sincs, hogy hogyan. Éppen elkezdtem cimkézni a bejegyzéseimet, akkor vettem észre...
És egyébként meg azt sem értem, hogy miért nem sikerül nekem hátteret cserélnem. Találam scrapbookingos oldalakat, ahol gyönyörűséges bloghátterek vannak. Végigcsináltam az összes lépést a leírások szerint, de semmi. Újra és újra, mégis semmi. Biztosan hibázok valahol, de nem tudom, hogy hol. Hóesést is szerettem volna, de hiába. Mostanra meg már esik kint is bőven...
Az a legbosszantóbb, hogy rengeteg időt elvesz ez a folytonos próbálkozás, és semmi ereménye.
Ennyi volt a mai panaszadag.

2010. február 6., szombat

tavaszváró neszeszer


Anya újabb alkotása ez a neszeszer. Nekem ez a kedvencem. Olyan kis vidám meg harsány meg tavaszos...

2010. február 5., péntek

barlangrajzos mécses


Nagyon régen készült ez a mécsestartó. Volt egy megrepedt poharam. Gondoltam jó lesz valamire. Eredetileg magamnak festettem, de a páromnak annyira megtetszett, hogy neki adtam. Végül is együtt használjuk. Meg is feledkeztem róla. Aztán egyik nap rábukkantam, azonnal üzembe is helyeztem és készült róla egy csini fotó is. Nagyon egyszerű darab, kell hozzá egy kis üvegfesték (piros, sárga) meg egy kis fekete kontúrfesték és egy pohár. A poharat összemaszatoltam a piros és sárga festékkel, hogy tűzhatású legyen. Megvártam míg megszárad, aztán a fekete kontúrfestékkel rajzoltam pár csíkemberkét. Ha elég közel teszed a falhoz, látszik amint táncolnak a figurák.
Egyébként azért nem teszek fel mostanában új dolgokat, mert titkos alkotásban vagyok, amint lehet megmutatom :)

2010. február 3., szerda

koprodukció


Hát igen, én még nem tudok varrni... De igyekszem megtanulni. Ezeket a neszeszereket anyukám varrta. Az én részem csupán annyi, hogy bátorítottam és a csipkét meghorgoltam. Meg azt a kis rózsaszín mintát kivágtam és ráférceltem az anyagra. Szóval még csak figyelő tanonc vagyok...

2010. február 2., kedd

Sade

Ehhez nem fűzök megjegyzést, csak annyit, hogy halgassátok!


www.youtube.com/watch?v=tSc0CZ0fgxU