A házi kenyerem (habár még egyáltalán nincs olyan rossz állapotban, hogy csak pirítós legyen belőle) ma egy zöldségkrémlevesben landolt. Méghozzá fokhagymával bedörzsölve, egy pici margarinnal és köménnyelmaggal. A házitúró (aminek savójából a kenyérbe is került) pedig kaporral és egy pici sóval kikeverve fenségessé tette a kukoricalisztből, kukoricadarából és a túró készítésekor keletkezett tejfölből készült muffinomat.
Gyermekkoromban állítólag azt mondtam, hogy vigyék el az asztaltól a kaporszószt, mert még a szagát se bírom. Mostanában meg minden gondolatom a kapor körül forog :D
Gyermekkoromban állítólag azt mondtam, hogy vigyék el az asztaltól a kaporszószt, mert még a szagát se bírom. Mostanában meg minden gondolatom a kapor körül forog :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése