Ebéd kánikulában

Kánikulában nem főzök, nem sütök. De azért nagyon jót ebédeltünk ma. Úgy indult, hogy volt itthon két paprika és házi túró. Eszembe jutott egy több mint tíz éves történet, amikor Szuzibarátnőmnél vacsoráztunk, és túróval töltött paprikát is ettünk. Azóta tervezem, hogy majd én is csinálok olyant, most jött el a pillanat :) Először egészben akartam hagyni a paprikákat, mert úgy a töltés után szép karikákra lehetett volna vágni, de éhesek voltunk már (a karikára vágáshoz nem ártott volna ha pár órát pihen a hűtőben) és azt sem tudtam, hogy elég lesz-e a túró... Így félbevágtam a paprikákat, karikák helyett csónakok lettek. A töltelék: túró, kevés tejföl, pici só, apróra vágott foghagyma, apróra vágott petrezselyem és egy kis chili a tetejére. A tányérra került még házi sonka és snidlinges paradicsom. Készítés közben pedig minimum tízféle ízkombináció jutott eszembe, szerintem a hideg töltöttpaprika lesz a nyár slágere nálunk.