Krácsonyi vásár nálunk is

Azt hiszem első alkalommal szerveztek a mi kis falunkban karácsonyi vásárt. Az emberek nincsenek túlságosan hozzászokva, elég kevesen nézelődtek, és még kevesebben vásároltak... Az is igaz, hogy egy kicsivel nagyobb marketing sem ártott volna neki. Négy napig tartott. És ami még érdekes benne, az az, hogy anya papírkosarait is kipakoltuk. Mondhatom sikert arattak, szinte a kosarakból adtunk el a legtöbbet és sok dícsérő szót gyűjtöttünk be. De azért még maradt belőlük bőven, így holnap kiviszem a topolyai karácsonyi vásárra is, ahol egy kedves barátnőm, Dimény Ibolya gyöngyfűző fogja árulni őket a standján. És ugyanitt megtalálható Virág Bea gyöngy- és gyurmaékszer standja is, nézzetek be hozzájuk.

Boldogságmozaik 2

Jöjjön a második mozaik. Az elsőn szereplő dolgok is kezdtek karácsonyi hangulatba hozni, de a második, az végképp. A barátnők. Most Eninél volt a találkánk Bácsföldváron. Nehezen indult, mert éppen leesett az első hó, csúszós, nyálkás idő volt, mi pedig elég messze lakunk egymástól. Itt is köszönöm az én EgyetlenEmnek, aki nem sajnálva időt és energiát és nem kímélve autóját elvitt Becsére, aztán el is jött értem, mindezt azért, hogy ne a kis "lélekvesztőmmel" induljak útnak. Mondtam is neki, hogy ez nekem már karácsonyi ajándék. És még azt sem engedte, hogy az utiköltséget kifizessem. Szóval a Szerelmemtől a Barátnőimet kaptam karácsonyra ajándékba, ettől szebbet nem is kívánhatok.
Végül mindenki odaért, Sári férjestül és Dórikástól. Nagyon örültünk egymásnak, és Dórinak, mert egy igazi kis ennivaló mosolygós, barátkozós babóca. Meg is ajándékoztuk egy általunk készített zene, mondóka, mese válogatással és az általam horgolt kis angyalkával. A minta a Ravelryről letölthető, Mia Zamora Johnson mintája, én egy kicsit továbbfejlesztettem, és angyalszárnyakat is kapott, ami a képen nem látszik. Hát nem édes a Dóri, ahogy örül neki?
És a képen láthatóak az ajándékok, amiket a lányoktól kaptam karácsonyra. Esztitől egy kis édességtáskát. Enitől teát (vadcsersznyés-fahéjjast, amit nagyon szeretek) és cukorkákat. Anikótól egy hóember hűtőmágnest. És Sáritól saját készítésű szederlekvárt és azt a hófehér csizmácskát, amit szintén ő készített.
Az én ajándékaimat nem áll módomban megmutatni, pedig de szeretném (még 1-2 barátnőnek is készítek belőlük, de ők sokat nézelődnek errefelé, és nem szeretném, ha lebuknék).
Jól éreztük magunkat. És ez kösöznhető volt Eni anyukájának is, aki nagyon finom ebéddel várt minket. Húsleves, kirántott hús, Karađorđe szelet, kemencében sült töltött hús, és szintén kemencében sült házikenyér pirosan, gombaszósz, sültkrumpli és végül kompót. A korona pedig a kókusztekercs volt.
Szívem, lelkem és bendőm csurdultig tele :D

Boldogságmozaik 1

Zajlanak a dolgok, és nincs időm mindig felrakni a blogra, amit szeretnék. Így mozaikokat készítettem.
Továbbgondoltam az adventi koszorút, kapott egy kis pirosat, mert az azért hiányzott.
Lassan készülnek díszek is, a piros kis bogyók meg egy horgolt hópihe párosításából minimalista dísz született.
Minden szombaton kézműveskedünk a gyerekkel. Sok minden készült, de mivel segítő vagyok, nem mindig sikerül nekem is alkotni, de legutóbb azért összejött. Spárgát tapétaragasztóba áztattunk, aztán felfújt lufik köré tekertük. Miután megszáradtak, a lufikat kilyukasztottuk, kihúztuk a spárgavázból és a gömböket arany és ezüst festékkel befújtuk. Az angyalkák, a fenyő, és a csillag is hasonlóképp készült, csak nem lufival. Word-ben megrajzoltam a sablonokat, kinyomtattuk, aztán celofánt ragasztottunk rá, és ezen tekergettük a sprágát.
És az a szép fametszetre készített festmény? Mikulás napján a bajsai nőszervezet és helyi közösség meg szokta vendégelni a moravicai otthon mentálisan és halmozottan sérült lakóit. Kis műsor, uzsonna, tánc, ismerkedés, barátkozás, és persze jön a Mikulás is az ajándékokkal. Mi is kaptunk tőlük ajándékot, ezt a szép fametszetet. Nagyon szeretik az évnek ezt a napját, mert nem sok alkalmuk van kimozdulni az otthonból, nagyon lelkesek, és nagyon tudnak örülni az ajándékank és nekünk is...

Adventi koszorú

Ezzel a címmel jól lemaradtam a többi blogoló mögött, mármint, az adventi koszorú készítése egy-két héttel ezelőtti téma.
Szombaton kézműves foglalkozást tartottunk a gyerekeknek, és persze a segítőnek nem volt ideje saját koszorút készíteni. De benne volt a kezem nyoma jópár kislány koszorújában. És a fenyőtüskék nyoma az ujjaimban. Ezek után nem volt kedvem itthon hagyományos koszorú készítéséhez.
És egyszer csak jött az ötlet. Egy tányér (amiből csak egy van itthon), csoki és vanília illatú mécsesek, és az évek során magam által begyűjtött és a barátoktól kapott karácsonyi kellékek, egy kis fahéjj és egy kis szegfűszeg, na meg egy kis tujaág. És kész is az alternatív adventi koszorú. Bővíthető, akár minden gyertyagyújtás előtt átrendezhető, ha hervadozna a tujaág, kicserélhető. A kis kócos-raffiás-sóvirágos ágacska, amin egy hópöhöl üldögél Eni barátnőm kezemunkája.
Néha rámtör a semmi csicsa érzés, hát ez most olyan. És nem utolsó sorban 5 perc alatt összeállítottam. Csakhát a fényképezés... hagy maga után kívánnivalót, ugyanis a hangulat megragadása nem épp sikerült...

Adventi kalendárium

Nem tudom már pontosan mikor készítettem az elsőt, és honnan is gondoltam, azt, hogy az én Szerelmem jobban fog örülni neki, mint a karácsonyi ajándéknak, sőt talán még a gyerekektől is jobban várja. De így lett. Azt mondta, hogy olyan jóleső érzés, hogy ránéz reggel a minicsomagokra, és tudja, hogy gondolok rá.
Viszont eléggé időzavarban szenvedek, és valami miatt azt hittem, hogy a november 31 napos, és még ma lesz időm becsomagolni a kis banánoscsokikákat. És késő este vettem észre, hogy ez bizony nem így van. Lázas csomagolásba kezdtem. Az első háromnál még nagy volt a lelkesedés, aztán kezdtem fáradni, és a torkom is kapart egy kicsit. Főztem egy zsályateát, és új erőre kaptam. A kép nem igazán adja vissza a csomagolópapír színeit, és talán az sem látszik, hogy aranyszínű köröcskékre írtam rá a szorszámokat (CD-re író filctollal). Kár, hogy nem tudok jobban fotózni.
Reggel behuppantam a kisautómba és besonfordáltam hozzá. Nem volt otthon, dolgozott. Egy kis fonott kosárba belesorakoztattam a csomagokat és a cipősszekrénykére tettem.
Két perce hívott fel, hogy én vagyok a meglepetések királynője. És hogy milyen ravasz vagyok... Mondtam, hogy csakis az adventi angyalkák lehettek az elkövetők :-)

Megérkeztek...

...Ccsigaházhoz a szívfüggők. Azon a bizinyos bolondos keresgetős játékomon nyerte. Az árnyalatot ő választotta, és ha minden igaz Andilánya lesz a viselőjük. A képet tőle loptam, mert én elfelejtettem lefényképezni őket.

Blogéletem első ajándéka!

Nyertem!!! :-D

A Fonalshop volt olyan kedves és a nyakmelegítős játék résztvevői között kisorsolt nyereményeket. És így nyertem egy Amelie magazint. Ma reggel futott be vele a postás. Nagyon megörültem neki, sok szép kötés-horgolás minta és egyéb technikákkal készíthető dolgok mintái vannak benne és egy hónapra való C-vitamin a ráadás!
Mi sem illett jobban a reggeli tejes-mézes kávémhoz, mint egy ilyen magazin lapozgatása...
Köszönöm szépen!

sorsolás!

Nagyon sok szép megjegyzést kaptam, köszönöm szépen mindenkinek, aki játszott a nyakmelegítőért! És a közvéleménykutatás is megérte, úgy néz ki, mindenkinek más tetszik :-) Ezért továbbra is csinálok mindent, amit eddig, meg még sok újdonságot. De lássuk a lényeget:

15 név került a varázskosárba

Megkavartam őket a varázshorgolótűmmel

Húztam, és a nyertes nem más, mint Druzsek Gabriella!
Az a helyzet, hogy ő a legjobb barátnőm... Remélem elhiszitek, hogy nem bunda volt...

Kesztyűs kézzel

Ezt a címet nem én adtam a bejegyzésnek, hanem a kesztyű tulajdonosa a Szuzibarátosném. Születésnapjára horgoltam spárgából ezt a fürdőkesztyűt, került bele szappanka meg fürdősó meg ajakbalzsam, mind természetes összetevőkből. És a fotókat is ő készítette, mert én elfelejtettm az ajándékozás előtt... :)

Amikor ...

...Anya alkot, akkor ilyen szuper virágtartók születnek. És tudjátok miből vannak? Hát, újságpapírból. Anikótól kaptunk ajándékba egy kosárkát, ami szintén ezzel a technikával készült, innen az ihlet. Nem kell hozzá más, mint újságpapír, egy kis ragasztó meg lakk.

Játék nyakmelegítőért

A Horgo-blogon indított nyakmelegítős játékra készült ez a horgolmány, sajnos nem nyertem, de elhatároztam, hogy elajándékozom, amennyiben tetszik valakinek. Én imádom ezt az eperfagyi színkombinációt, igazi színterápia horgolni.
A játékszabályok a következők:

1. Úgy gondoltam, hogy a játékot összekötöm egy kis közvéleménykutatással. Tehát, hagyj ennél a bejegyzésnél egy üzenetet, amelyben azt is kifejted, hogy melyik az a dolog, ami a legjobban tetszik a munkáim közül. (A "Munkáim" címszó alatt található a galériám...)
2. Hirdesd meg a játékot a blogodon, vagy ahol tudod.

Hát, ennyi a feladat...

Pár információ a nyereményről: 100% pamutból készült (igaz a gyapjú melegebb lett volna... de legalább nem szúr :-) ). A gombok átvarrásával a méret tetszőlegesen változtatható, így senki ne izguljon azon, hogy szorít vagy bő...

November 22-én, tehát 10 nap múlva sorsolok a délelőtti órákban.

Megérkezett

Mercihez a szív fülbevaló. Kérésének megfelelően fekete színben készítettem el. Volt olyan kedves, hogy lefényképezte őket, ugyanis nekem nem volt itthon a masinám az elkészülttükkor.
Még két fülbevalóval tartozom, készülgetnek, de most határidőre meg kellett horgolnom egy nyakmelegítőt, ugyanis a Horgo-blogon nyakmelegítő verseny indut. Én is beneveztem, ha van kedvetek kukkantsatok be és szavazzatok. A játékszabálynak megfelelően nem mondhatom meg, hogy melyik az enyém... Találjátok ki :)

virtuális ajándék

Mercitől kaptam egy aranyos ajándékot. Spanyolul van a szövege, csak pár szót értettem. De azt hiszem azok voltak a kulcsszavak: barátság, szeretet, szív. Ildinyó írt egy szabad fordítást hozzá.
Köszönöm Merci, hogy rám is gondoltál! Tovább adom Ccsigaháznak, akinek a blogolást köszönhetem.

piros-fekete újra, de másként

Andi barátnémnak szülinapja közeledik. Gabival együtt készítünk ajándékot neki, és az ajándék egyik része ékszer lesz. Amikor Áginak meghorgoltam a piros-feketét, Andi rögtön beleszerelmesedett, és mondta, hogy szeretne majd ő is egy ilyen színkombinációt. Persze egyformákat nem készítek... Próbáltam Andira jellemző motívumokat belecsempészni. Így került a gömböcök, hurkák és kisvirágok társaságába egy pipacs, mert Andi szereti a pipacsot,


egy szív, mert csupaszív lány


és egy alma, mert tanítónéni, meg mert csábító, mint Éva... ;-)

Az alma leírását a Horgo-blogon megtaláljátok, ezúton is köszönöm Jutkának!

Elkészült!

Először is köszönöm a pozitív energiát és a frappáns hozzászólásokat m-nek, ccsigaháznak és Gabi barátnémnak, aki cheten próbálta megtalálni az eltűnt cérnámat a dobozaim és a fiókjaim felsorolásával :D
Még mindig nincs meg a cérna, de találtam maradékokat (mert mindent elrakok, ettől begolyózok, de ilyenkor jól jön), és az épp elég volt a fülbevalóhoz. Ilyen lett:

Igaz, senki nem találta meg fizikailag a cérnát, de inspirált a keresésben és a kivitelezésben, ezért minden segítőm kap egy pár horgoltszív fülbevalót. Íme a színskála a jelenlegi fonalaimról, válasszatok:

Jajjajjajaj! Segítséget gyorsan!

Eltűnt a fekete fűzőcérnám! És anélkül nem tudom befejezni a sárgaszíves projektet. Pedig a hugicámnak készül, aki ma érkezik haza Újvidékről. Eredetileg másra szántam a sziveket, de annyira beleszeretett, mert a kedvenc színe a sárga... Szóval elhatároztam, hogy az övé lesz. Már rég elkészültek a szívek, csak közbejött egy nagy házátfestés, és akkora kupi volt, hogy csak na. És a cérna szőrén szálán eltűnt.

Szóval, aki megmondja nekem, hogy hová tettem, kap egy szívfülbevalót! :-)

Bögre és makkok Gunarasról

Addig míg nem készül el az épp folyamatban levő munkám, mutatok nyáremlékes képeket. Kedves barátaink meghívtak Gunarasra falunapozni. Nagyon laza és kellemes napot töltöttünk náluk, volt bográcsozás meg csajos pizzasütögetés, kirakodóvásár meg koncert... A kirakodóvásárban megtaláltam Tibibácsit is az egyagedényeivel... És kellett nekem egy ilyen bögrentyű. És ha nagy leszek én is ilyent tudok majd korongozni :D Azóta ebből szürcsölöm minden reggel a tejes-mézes nesskávémat.
A makkok is Gunarasról származnak, séta közben gyűjtöttük be őket. Itthon gondoltam egyet meg kettőt és felfűztem ilyen nemtommirevaló dísznek. Itt lóg a számítógépemen levő zsákterítőn és emlékeztet a borongós napokon is a nyárra.

"Szerbus manír"

Még a nyár elején hozta apukám Zlatiborról ezt a kötött gyapjúmamuszkát. Annyira, de annyira jól jön most ebben a borús, hideg időben... A háttérben meg egy kajmakosbödön látható, aminek a tartalma természetesen már rég elfogyott... Nyamm! A kép még a szépséges indiánnyárban készült...

Nem bírtam ki...

...hogy ne mutassam meg. Ez a 2 cm-es szivecske alkotóeleme lesz valaminek. Hogy minek, az még titok, és hogy kinek, az meg mégnagyobb titok :-D A mintát Mia Zamora Johnson készítette, és letölthető innen. Ha valakinek gondot okoz az angol, akkor szívesen elküldöm magyarul... Megyek is, horgolom a következőt...

ékszerek

A nyáron volt egy szülinap és egy blogjáték, amire nem tudtam mit készíteni. Egy kissé alkotói válságban is voltam. És, mivel mind a két megajándékozandó hölgyemény, és a hölgyemények tudnivaló, hogy szeretik az ékszereket... Nagy élvezettel készítettem, és nagy izgalommal is... És úgytűnik, tetszettek. Itt olvashattok is az ajándékom méltatásáról, és nagyon jó is ez az oldal, ajánlom kukucskáljatok bele :) ui: a piros-feketéhez is készült fülbevaló, csak az lemaradt véletlenül a képről. Két piros gömböcöt kell odaképzelni...

Újratöltve

Már több, mint két hónapja, hogy nem írtam semmit a blogra. Zajlott a nyár, rövid volt és mozgalmas. Nem túl sokat alkottam, de azért lesz mit megmutatni. Először is ezt a képsorozatot:

Közeledek.

Elkaptam.

Megbarigoltam!

Ő Dórika! Sári barátném 5 hónapos imádnivaló kislánya. Végre sikerült eljutni hozzájuk babalátogatóba. Az ajándékba pedig ezt a baritakarót vitte a barátnőcsapat amit Enivel közösen horgoltunk. Ő a takarót, én meg a járulékos részeket :) , fej, lábak, virágok... Meg kell mondjam, elég jó kis feladat volt... A baritakaró ötletét Hordós Vera blogján láttam, azonnal beleszerettem, és tudtam, hogy Dórikának ilyet "kell" csinálnunk. Nem pontosan olyan lett, de nagy sikert aratott a barátnőknél és persze, ami a lényeg, Dórikánál. Ja, és a körítést majdnem elfelejtettem, így nézett ki a komplett ajándék:

Sári persze nem bírta ki, hogy ne kukucskáljon az ablakon, amikor mi nagy titokban raktuk össze az ajándékot. Csodálkozott is, hogy miért hozunk ekkora nagy tortát, és felkészült a nagy sütievésre. És igencsak meglepődött, mikor meglátta közelebbről, és kiderült, hogy pelenkatorta :-)

Frida

Ma nézegettem a képeimet és észrevettem, hogy tavaly ilyenkor készítettük Gabival és Tibivel a Frida képeket. És eszembe jutott, hogy nincs a blogon egy sem belőlük... Az ötlet onnan jött, hogy a lassan két évtizedes barátnősködésünknek alig vannak képi nyomai. Így elhatároztuk, hogy fényképezkedünk. De akkor már valami téma is legyen. Frida igen intenzíven részt vett a közös kis életünkben és a rózsák épp akkor nyíltak...
Egyébként szeptember 1-jén nyílik Bécsben a Frida kiállítás. Hm, de jó lenne elmenni...

A fazekastanonc próbálkozásai

A múlt héten volt Bajsán az Etno tábor. Kedden és szerdán lehetett korongozni. Schramm Tibor palicsi fazekasmester volt az oktatónk. A sok-sok kisgyerek között én voltam az egyetlen felnőtt. Hát igen, a korongra sort kell várni. Harmadik éve, hogy a táborban mindig előről kezdem a tanulást. Ugyanis a gölöncsérkedés nem egyszerű dolog. Kell hozzá ugye az agyag, a korong, meg megfelelő hely, kemence, festékek... És az nekem nincs, sőt az Etnonak sincs. Szóval minden évben az elejéről kezdem a tanulást, egyébként rengeteg gyakorlást igényelne ez a tevékenység. Az idén teljesen egyedül alkottam, Tibi bácsi segítsége nélkül. Azért is néznek ki így az edénykéim, ahogy... :-) De Tibi bácsi szerint van érzékem hozzá. A legnehezebb számomra az agyag középre helyezése a korongon, és ha az nem jön össze, akkor az egész darbnak annyi... De megéri a várakozást, izomlázat, a sok agyagos ruhadarabot... Kiskoromban is imádtam a sárral játszani. A többi hobbimtól ez abban különbözik, hogy nagyon közel van a természethez. Addig gyömöszölöm az anyaföldet, míg nem lesz belőle valami...

" Az életöröm nem tabu, hanem ráadás." Hamvas Béla

Június 12-én kezdetét veszi a 1O. Dombos Fest Kishegyesen. Remélem az idén többet tudok majd ott lenni, mint eddig...

Sorsolás :-)

Túlléptük a 2OOO-et! És ahogy ígértem, a rendszeres olvasóim közül sorsoltam ki egy személyt, aki egy általam készített kis ajándékot kap.

És a szerencsés nyertes:

Szóval Ági, aki főz. E-mailben megtárgyaljuk a részleteket. Az ajándék pedig meglepi lesz... :-)

Turi-muri

A bemutatkozó szövegemből az kimaradt, hogy imádok turkálózni. Ma a piacon megjelent egy új árus, és rögtön lecsaptam, vettem magamnak 3, a barátnőmnek meg 2 rucit. A zsákmány egyik darabja egy 1OO dináros (kb. 3OO ft) matrjoskás (vagy matrijoskás?) póló. Egyszerűen zabálnivaló, nem lehetett otthagyni... Nagyon tetszett, hogy nem csak az elején, hanem a hátulján is sorakoznak a babuskák :-)
Hamarosan közeledik a 2OOO. bloglátogató... Kiderült számomra, hogy ki volt az 1OOO., véletlenül. Tihibarátom a szerncsés. Meg is ígértem egy kis ajándékot, készül neki egy horgolt Yoda mester :-) Nem tudom, hogy hogyan lehet megtudni, hogy ki, mikor kukkant be hozzám, ezért úgy döntöttem, hogy a rendszeres olvasóim közül sorsolom ki, hogy ki kap ajándékot, miután a számláló átlépte az 2OOO-et. Szóval, ha Te is rendszeres olvasó vagy, akkor iratkozz fel a listára, hogy részt vehess a sorsoláson.