Frida

Ma nézegettem a képeimet és észrevettem, hogy tavaly ilyenkor készítettük Gabival és Tibivel a Frida képeket. És eszembe jutott, hogy nincs a blogon egy sem belőlük... Az ötlet onnan jött, hogy a lassan két évtizedes barátnősködésünknek alig vannak képi nyomai. Így elhatároztuk, hogy fényképezkedünk. De akkor már valami téma is legyen. Frida igen intenzíven részt vett a közös kis életünkben és a rózsák épp akkor nyíltak...
Egyébként szeptember 1-jén nyílik Bécsben a Frida kiállítás. Hm, de jó lenne elmenni...

A fazekastanonc próbálkozásai

A múlt héten volt Bajsán az Etno tábor. Kedden és szerdán lehetett korongozni. Schramm Tibor palicsi fazekasmester volt az oktatónk. A sok-sok kisgyerek között én voltam az egyetlen felnőtt. Hát igen, a korongra sort kell várni. Harmadik éve, hogy a táborban mindig előről kezdem a tanulást. Ugyanis a gölöncsérkedés nem egyszerű dolog. Kell hozzá ugye az agyag, a korong, meg megfelelő hely, kemence, festékek... És az nekem nincs, sőt az Etnonak sincs. Szóval minden évben az elejéről kezdem a tanulást, egyébként rengeteg gyakorlást igényelne ez a tevékenység. Az idén teljesen egyedül alkottam, Tibi bácsi segítsége nélkül. Azért is néznek ki így az edénykéim, ahogy... :-) De Tibi bácsi szerint van érzékem hozzá. A legnehezebb számomra az agyag középre helyezése a korongon, és ha az nem jön össze, akkor az egész darbnak annyi... De megéri a várakozást, izomlázat, a sok agyagos ruhadarabot... Kiskoromban is imádtam a sárral játszani. A többi hobbimtól ez abban különbözik, hogy nagyon közel van a természethez. Addig gyömöszölöm az anyaföldet, míg nem lesz belőle valami...